Az ENSZ által bejegyzett menekültek száma 19 millió1, ami
Venezuela vagy Irak lakosságának számával, vagy Magyarország és
Bulgária összeadott népességének számával egyezik meg. Ez a szám
nagyobb mint Ausztria vagy a volt Kelet Németország lakosságának
száma. Azonban a nem regisztrált menekültek száma jóval magasabb:
az USCR becslése szerint ez 47 millió2, majdnem annyi, mint
amennyit a Második Világháborù produkált. A Második Világháborù
menekültjei többnyire Europaiak voltak, akik akkor gyorsan otthonra
találtak a Nyugat országaiban. A ma menekültjei azonban már
tùlságosan heterogenak ahhoz, hogy az ötven évvel ezelötti
eseményekhez hasonló gyorsasággal asszimilálódhassanak egy ùj
világba. 1983 óta a menekültek csoportjának száma elképesztö
gyorsasággal növekszik, évente mintegy 10-20-%-al. A világban
elszórva ezek az ÔidegenekÕ adják a föld népességének 1%-át, és ezzel
huszadikak a világ legbenépesültebb országainak 220 tagból álló
listáján. A Menekült Köztársaság népességének száma Törökország
lakosságának számával egyezik meg, majdnem annyi mint Anglia
vagy Olaszorszag lakosságának száma, 15-ször több mint Libanoné,
és kétszer annyi mint Kanadáé vagy Algériaé. Ha ez a növekedés
egyenesen folytatodik, akkor a Menekült Köztársaság népességének a
száma tiz éven belül meg fogja haladni Oroszország vagy az USA
népességének számát.
Ha minden menekült magával vihetne egy darabot hazájának
földjéböl (átlagosan egy km2-re 37 ember jutna), akkor az a
földdarabokból összerakott terület Franciaország, Németország, Anglia
és Olaszország együttes területével egyezne meg. A Menekült
Köztársaság mint egy interkontinentális államszövetség funkcionálva,
ami fölött sosem nyugodna le a nap. Az eddigi menekült
köztársaságok a felfedezö háborùk eredményeként és azért születtek,
hogy az addig üresen álló földterületek benépesüljenek. Ma már
nemcsak morális okok miatt nem háborùzunk a földért. A legtöbb,
ami egy bizonyos földterületért történö háborùból kisülhet az egy
Pyrrhikus gyözelem, egy szinte biztos gazdasági katasztrófa. Ma a föld
minden egyes ponjta ismert és ha különbözö mértékben is, de
belakott. A föld ekológiai kapacitása végsö határait tapossa. Bár
századunk világürkisérletei olyan reményekkel kecsegtettek, hogy a
világürben egy ùj, az ember számára is lakható világot fedezünk fel,
ez a remény még nem valósult meg.
A jövö generációk Menekült Köztársasága nem kiván meg
tradicionális határokat. Sinti és Roma két releváns példája azoknak a
nemzeteknek, amelyek sosem követeltek saját országukat, saját
határaikat. Szingapur, Hong Kong és Liechtenstein annak ellenére,
hogy igen kicsi területeket mondhatnak magukénak, sikeresen
müködö országok, miszerint, a földrajzi elhelyezés, a magasszintü
oktatás fontosabb, mint a térképen elfoglalt terület mérete. A hajdani
Szovjetunio hatalmas mérete mindenképp fontos oka volt
összeomlásának. Azt a minimalis teruletet amire az uj koztarsasagnak
szukseges lesz, az ENSZ fogja mintegy kiadni. Ez aztán ùj
lehetöségeket fog teremteni a nemzetközi törvények létrehozásában,
amelyeket aztán az ENSZ jövöbeli modellként használhat. Mára
például már az elektromágneses tereket is quázi-territoriálisnak
tekinthetjük, akár á jövö Menekült Köztársaságának gazdasági és
alkotmányos alapjaként. Ennek a jövöbéli Köztársaságnak az ENSZ
lesz a védelmezöje,3 hiszen az ENSZ tagállamai meg tudják maguknak
engedni ezt a luxust. Az adminisztrációs és képviseleti feladatok a
Menekült Köztársaságon belül lesznek ellátva.4 Területi befolyása az
emigrációs és kommunikációs csatornák ùtvonalai által lesz
meghatározva, ami alapvetö nemzeti tulajdonságainak felismeréséböl
adódik. çllampolgárai egy általános tranzit vizummal fognak
rendelkezni addig, amig a Menekült Köztársaság hivatalos ùtlevele
meg nem születik. A határok állandóan változni fognak, annak a
mintájára, ahogy a nezmetközi üzletemberek, gazdasági és kultùrális
menekültek jönnek mennek a világban. A repülögép lesz az ideiglenes
olvasztótégely. A világ országainak tökéje (Ò3 billió + City NetworkÓ4)
már ma is jobban kapcsolódik a többi országok tökéjéhez, mint
amennyire az adott ország lakosaihoz.5
A világ menekültjeinek potencialis termelése és fogyasztása a
mai Egyiptom export gazdaságának 75%-val egyezik meg6; bár a
menekültek fogyasztásának statisztikája nemcsak gazdasági probléma,
aminek adatait egyébként is sokan megkérdöjelezik. Pakisztán,
Banglades és más hasonló országok képtelenek lennének fenntartani
magukat az emigránsok nélkül. A volt Jugoszlávia felbomlása például
az ország lakosságának 38%-át tette menekültté. Thaiföld igen sok
pénzt profitált a kambódiai menekültekböl, amit például a Thai
kormány sosem ismert el.7 Késöbb ezek a menekültek, kiknek száma
olykor megközelitette a 300.000-et, Thaiföldi táborokba lett
deportálva, amely táborokban néhányan majd tiz éve várnak
befogadó országra. 1992-ben közel 1.2 billió volt a tábor ENSZ
Menekult Bizottsaganak költségvetése, ami egyre növekszik.
A Menekült Köztársaság profitálhat globális hatalmának
elönyeiböl: hivatalos territorium és pénznem nélkül az ENSZ
költségvetéséböl, saját kereskedelme de a kereskedelmet tiltó
törvények nélkül a nemzetek közötti kapcsolatokból tud majd élni;
annak ellenére, hogy a Menekült Köztársaság nem rendelkezik
behatárolt politikai struktùrával és közös nyelvvel, a béke és személyes
szabadság fenntartásának közös érdeke életben tudja majd tartani.
Az Egyesült çllamok képes volt profitálni az europai
rendszerekböl átmentett ötletekböl és hibákbol. A kocka kesöbb
megfordult és a ma Európája az USA-t tekinti példáképének, jövöbeli
mintájának. Azok az országok amelyek eddig leginkább befogadták a
menekülteket, már nem képesek arra, hogy a befogadás megkivánt
globális spektrumát továbbra is hüen reprezentálják. Ezért van
szüksége a világnak egy ùj Menekült Köztársaságra. Ez az ùj világ
tehát a valóság tükörképe, annak a valóságnak, amelyben a régi
ideológiak már nem érvényesek, amelyben az egyes tagországok pre-
mig más országok már postpolitikusak, ahol a különbözö globalizáló
tendenciák a retribalizációt (etnizáltságot és regionalizaciót) céloznák
meg. Joseph Nye szerint8 a világ meg nem olvadt össze a nagy globális
faluvá de inkább sok kis faluból áll, amelyek fokozatosan kozelednek
közel egymáshoz - ahol a földrajzi izoláció már eltünt az információ
sürüjében, és a családi házak egymástól eddig független hálózata egy
gigantikus, egymásba nyiló lakás-komplexussá burjánzott.
Ha elfogadjuk, hogy egy nemzetnek saját területtel, közös
kultùrával és nyelvvel (tehát közös identitással) kell rendelkeznie,
akkor arra a következtetésre kell jutnunk, hogy ma ilyen állam
tulajdonképpen nincs is - szinte minden ország multukultùrális. Aztán
ott vannak azok a nemzetek amelyek ország nélküliek, mint a Kurdok,
a Navajók vagy a PLO. 9 A Menekült Köztársaság az alábbiakat fontos
principummá fogja tenni: a köztársaság a különbségek köznapiságára
és az emberi jogok praktikus interpretációjára fog épülni,10
összetartóereje pedig a komputerhálózatok információs csatornáin
keresztül lesz meghatározva (InteR/R-Net). Az alapkö a humanizmus
lesz - akár ellenséges kondiciók alatt. A Menekült Köztársaság
potencialis végzetének felelme Ralf Dahrendorf megjegyzésében
lokalizálható igen találóan, ahogy megjegyezte, a Ôsokfeleség
mégvadulásá-banÕ. A Menekult Köztársaságnak szembe kell majd
néznie, pl. azokkal a ténnyekkel, hogy ez lesz az elsö ország amely a
kultùrális sokféleség hajójában kell utazzon, vagy hogy az államiság
alapelveiröl, a közös és személyes meghatározásairól ùj formukálat kell
irnia - ha élni akar.
Ez az államiság és területiség felett álló menekült állam
megerdemli képviseletet és tagságát az ENSZ-ben, csakùgy mint más
nemzetközi szervezetekben. Ha az megtörtenik, akkor a világ többi
országa is képes lesz arra, hogy szemmel tartsa Menekült
Köztársaságban zajló eseményeket. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában
kapott szék pedig nem pusztán azt segithetne elö, hogy az ùj
köztársaság jövöbéli gazdasági problémái átláthatók és megoldhatók
legyenek de azt is, hogy a világ országai tárgyalóasztalok mellett
tudjanak véget vetni azoknak a problémáknak, melyeket katonai
intervencióval ùgysem lehetne megoldani.
Az eredmény a Menekült Köztársaság születése.
A menekültek és emigránsok nem pusztán problémát, de egyfajta
megoldást is jelentenek a Globális Falu Infrastruktùrájának. Ha a
menekülteket egy transz-globális hálózatként tekintjük, akik
felismerik saját államiságuk lehetöségét, akkor a világ menekültjei in
toto a legjobb (talán az egyetlen) jelöltjei a Milleneum
gazdasági/szociológai és politikai/ideológiai avantgardjának. A mai,
önmagát folyamatosan limitáló világunk jövöje nem több, mint a
mara kifáradt társadalmi-politikai struktùrák maradványa. A
megoldás: a Menekült Köztársaság. A menekült köztársaságok modern
történelme, elsöként az USA-é, mutatja, hogy a bevándorlók
folyamatos beáramlása az egyik alapvetö sajátja a világ leggazdagabb
országának; bár a világ e ténnyel általában nem foglalkozik sokat. Az
USA, mivel társadalmi és ökológiai befogadóképessége mára
meggyendült és nemcsak nemzetközi autoritását de ideológiai jogát is
elvesztette arra, hogy a világ ùj menekültjeit befogadja; az USA már
nem képes arra, hogy meggyözöen támogassa befogadott
menekültjeinek vallásait és kultùráit. Ezzel egyidöben az
országhatárok egyre könnyebben átléphetök ami leginkább az
egymáson való kémkedést teszi könnyüvé, azon belül is az
elektronikus és az un. ÒpasszivÓ háborùs gépezetek, vagyis a föld alatti
lelöhelyek feltérképezését. Az etnikai, nemzeti és földrajzi zónák
toleranciája áldozatul esik az utazási és az információs forradalom
robbanásanak ahol határok pillanatok alatt változhatnak vagy épp
születhetnek. Elfogadott, hogy ma könnyebb háborùt kezdeni mint
valaha, habár azt befejezni sokkal nehezebb; a hivatalosan jegyzett
(19 millió) es egyre növekvö menekült népesség (számuk majdnem 50
millióra van becsülve) pedig ENSZ táborokban van szétszórva a világ
különbözö tájain. Mára a nem jegyzett s a világban szétszórt
személyek száma a világ népességének egy százalékát teszi ki. A
Menekült Köztársaság lehetösége a jövö generációké...egy határokkal
be nem keritett kisérleti állam formálódik, ami multi-kultùrális, multi-
vallásos, multi-nyelvü, ami fel van készülve az önmagából adódó
társadalmi, ideológiai és gazdasági kihivásokra, s képes a felmerülö
problémákat megoldani. Ez a fajta entitás struktùrája késöbb
modellként fog állni a világ elött, a jövö Transz-Nemzeti Ur-çllama
lesz. A Menekült Köztársaság, vagyis a jövö igaz avantgardjanak kepe
csupán egy kis elmozdulás a jelen valóságától.
MENEKüLT = TÖKE
A jövö avantgardja a menekült. A menekültek formálják az elsö
államiság-fölött álló és az egész világra kiterjedö MENEKüLT
KÖZTçRSASçGOT. Nem tùl régen a tradicionális menekült
köztársaságok, mint az USA, Canada, Ausztrália vagy Izrael még
kerestek, mintegy versengtek a menekültekért. Ma a világ nagyiparai
járnak hasonló cipöben, amikor az adótörvényeket kijátszva
vándorolnak országról országra, ahogy egykor a menekült országok
csábitgatták a potenciális emigránsokat határaik közé. A mai világ
menekültjei majdnem minden esetben társadalmi és gazdasági
tehernek vannak nyilvánitva, aminek elsodleges oka a nemzeti érdek
nevében tett inkább ál mint valós tevékenység, az a szükagyù
perspektiva, aminek egyik szeme a jólétre mig a másik a status quo
fenntartására szegezödik, minélfogva a menekülteknek, a
menedékjogot keresö nomádoknak nincs más választásuk minthogy a
jövö nemzetközi avantgardnak tagjaivá váljanak. Az ENSZ
segitségével ezek az emberek különféle táborokban vannak életben
tartva, mintegy a nemzetközi jótékonysági hálózat rabjai - persze
menekült statuszukra folyamatosan emlékeztetve. Ez a csoport nem
pusztán az egy nemzetiseg fölött de a közös nyelv és vallás
homogenitasa fölött áll. A menekültek köztársaságnak nincsenek sem
határai sem államszervezete, sem pénzneme sem állami bevétele, sem
tradicionális politikai megjelenése.
1) UNHCR statisztika, 1993 Augusztus
2) US Menekult Bizottsag, 1990
3) Mint ahogy az az 1980-as evekben kiderult, az ENSZ kepes lenne erre a feladatra,
gondoljunk csak arra, hogy azokban az evekben amikor az ENSZ felugyelt az
Indokinai menekult taborokra, a csecsemohalal, ami a tersegben rendkivul magas
volt, azokban a taborokban volt a legalcsonyabb.
4) The United Multicultural City States of the World (A Vilag Egyeseult Multikulturalis
Egyesulese), The Shape of Cities in the Future (A Jovo Varosainak Alakulasa),
Intercommunication, 1992 Tavasz, Tokyo
5) Lasd Gregory C. Staple, Telegeography